Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

során a felek valamelyike meghal, nem a félbeszakadás megállapításának, hanem a per megszüntetésének van helye (PK 167- sz. állásfoglalás). A gyermekelhelyezési perek kapcsán többször szó esett a felek megállapodásáról, mint a felek közti jogvita lezárásnak megnyugtató és kívánatos módjáról. A megállapodás perbeli formája a bírói egyezség, mellyel kapcsolatban azonban a bíróságnak a Pp. 148. §-ának (2) bekezdésében írt jogszerűség mellett hivatalbóli feladata annak vizsgálata is, hogy az egyezség megfelel-e a kiskorú gyermek érdekeinek. Ez következik a Pp. 290. §-ának (3) bekezdésében foglaltakból, mely szerint a házassági bontóperben a bíróságnak az egyezség jóváhagyása során, illetve ítéletében a felek közös kiskorú gyermekének érdekre figyelemmel kell lennie. A rendelkezés - bár rendszerbelileg a házassági perekre vonatkozó különleges eljárások között szerepel - nem szűkíthető le csupán a házassági bontóperben hozott ilyen tárgyú döntésekre, azt értelemszerűen, és a Csjt. 1. §-ának (2) bekezdését is szem előtt tartva valamennyi gyermekelhelyezés tárgyában hozott határozatra, így az önállóan indított gyermekelhelyezési perben egyezséget jóváhagyó végzésre is alkalmazni kell. A Pp. 153. §-ának (1) bekezdése szerint ha a per eldöntése házasság létezésétől vagy érvényességétől, illetőleg gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ, és eziránt per van folyamatban, a tárgyalást annak jogerős eldöntéséig fel kell függeszteni. Az idézett kötelező perfelfüggesztési ok alkalmazása kapcsán fel kell hívni a figyelmet a Csjt. 44. §-ának (4) bekezdésére, amely közvetetten kapcsolódik a gyermekelhelyezési perhez, és valójában a gyermekelhelyezési per folyamatban lététől függően a keresetindítás bizonyos korlátozását tartalmazza azzal, hogy kimondja: ha az anya és a vélelmezett apa között a gyermek elhelyezése vitás, a származási per megindításához a gyámhatóság a hoz95