Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

lyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll. A Csjt. 72/A. §-ának (1) bekezdésével összhangban értelmezve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására vonatkozó fenti rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a gyermeket az egyik szülő a másik szülővel történt peren kívüli és a gyermek elhelyezésére vonatkozó kifejezett megállapodása alapján huzamosabb ideig egyedül gondozta. (Id. még a 2.2.2. alpontban foglaltakat.) A feleknek a perbeli megállapodása esetén, ha az elhelyezés tárgyában egyezséget kötöttek, vizsgálni kell a Csjt. 18. §-ának (3) bekezdésében írt, és a felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatásának időbeli és ténybeli feltételeinek a fennállását is. A megegyezés a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti esetekben is - mint általában - több szempontból is előnyösebb a gyermek számára, és a szülők is elkerülhetik a perrel együtt járó ellenséges, egymást kedvezőtlen színben feltüntető bizonyítási eljárást, ezáltal az ilyen megegyezés a későbbi együttműködésre is kedvezően hathat. A gyermekelhelyezési perben hozott korábbi bírói ítéleti döntés eljárásjogilag nem jelent a Pp. 229. §-ának (1) bekezdése szerint ítélt dolgot, a megváltoztatás iránti kereset azonban - a Pp. 230. §-a (1) bekezdésének értelemszerű, megfelelő alkalmazása mellett - csak akkor megalapozott, ha a korábbi körülményekben az elhelyezésre kiható, lényeges változás történt. A jogszabály szövegéből levezetve az elhelyezés megváltoztatásához tehát két feltétel együttes megvalósulása szükséges: egyrészt a körülmények lényeges megváltozása, másrészt pedig az, hogy ennek következtében a gyermek 80