Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

„...A szülői felügyelet kérdése a legösszetettebb probléma. »Szülői felügyeleti jog«, mint önálló fogalom, sem az Alkotmányban, sem a Csjt.-ben nem található. A Csjt. »szülői felügyeletről« szól, s ezt mint a jogok és kötelezettségek gyűjtő fogalmát kezeli... A szülői felügyelet a szülő és a gyermek belső viszonyára utaló fogalom. Épp ezért e jog és (vagy) kötelesség az Alkotmány 67. § (1) bekezdéséből vezethető le. Szülői jogot csak a (2) bekezdés fogalmaz meg az Alkotmányban, mégpedig az alapvető jogokról szóló fejezetben. Épp ezért az itt meghatározott szülői jog - amely nem azonos a szülői felügyelettel - lényeges tartalmát tekintve nem korlátozható jog. E (2) bekezdésbeli jog lényeges tartalma: »a gyermek nevelésének megválasztása^ E szülői jog tartalmát az Alkotmány-törvény indokolása adja meg, amely a szülőknek »elsőbbségi jogaként« jelöli meg a (2) bekezdésben írt jogot. Az elsőbbség azt jelenti, hogy e jog mindenki mással szemben illeti meg őket, elsősorban a politikai, ideológiai szempontú állami döntésekkel szembeni elsőbbséget értve ezen. ... A 67. § (2) bekezdése tehát a szülő és az állam, a társadalom külső viszonyát szabályozza, szemben a szülői felügyeletet jelentő gyermek-szülő belső kapcsolatát jelentő viszonnyal. Épp ezért az Alkotmány 67. § (2) bekezdése ... nem teremt közvetlen alkotmányos összefüggést magával a szülői felügyelettel. Az Alkotmány 67. § (1) bekezdése az, amelyből a szülői felügyelet közvetlenül levezethető, és a szülőknek a gyermekkel kapcsolatos alkotmányos kötelezettségeit szabja meg. E kötelezettségek: a gyermek védelme és a róla való gondoskodás. Közelebbről pedig a gyermek megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődésének biztosítása. Tehát mindaz a szülői felügyeletet jelenti, ami e kötelezettségek teljesítését szolgálja. A szülői felügyelet ezért elsődlegesen kötelesség, s csak ebből az alkotmányos alapkötelességből folyik a szülő felügyeleti jogosultsága. ...Minthogy azonban a gyermek védelme és a róla való gondoskodás nemcsak a család alkotmányos kötelessége, hanem az államé, a társadalomé is, ez a szülői felügyelettel összefüggésben úgy értelmezendő: ha a gyermeknek nincs, vagy a szülői kötelességeket nem teljesítő szülője van, akkor helyettük az államnak kell helytállnia. Ez ad a jogalkotó államnak lehetőséget a törvényes beavatkozásra, és kötelezi az államot közvetlen helytállásra... 69