Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

kell törekedni, hogy a gyermekek a szülők elválása után is együtt maradjanak, és közösen átélve a házasság felbomlásának nehéz idejét, minél kevésbé sérülten kerüljenek ki a szülők által létrehozott helyzetből. Mindkét szülőnél egyformán kedvező feltételek megléte esetén is csak indokolt esetben lehet ezért a testvéreket egymástól különválasztva elhelyezni..." (BH 1998/3. 132.). A testvérek együtt nevelkedésének a gyermekek szempontjából várható előnyeit nem pótolhatja adott esetben annak a nagyszülőnek az egyik gyermek iránti szeretete, aki ezt a gyermeket átmenetileg nevelte (PJD X. 363; BH 1982/12. 515.). „A gyermekek indokolt elválasztására példa a következő döntés: „A gyermekek egymástól való szétválasztása általában nem szolgálja a gyermekek érdekét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes esetekben nincs helye a gyermekek két szülőnél történő különkülön elhelyezésének... A peres felek egymás közti egyezkedésük során olyan álláspontra helyezkedtek, hogy a fiúgyermek érdekét az apánál történő elhelyezés szolgálná a legmegfelelőbben. A felek megállapodása szerint a fiúgyermek az apához került, aki ettől kezdve kifogástalanul gondoskodott róla. A peradatokból megállapítható, hogy a felperes és fiúgyermeke között a szokásosnál szorosabb, olyan kötődés van, mely egyébként a gyermeket a testvéréhez és anyjához való egészséges kapcsolata kialakításában nem gátolja (BH 1979/1. 29.). 3.5.5. A házastársi hűséget sértő magatartás A házastársi hűséget sértő magatartás, ha az a házasság felbontásának okaként is figyelembe jön, a gyermek elhelyezése körében csak akkor értékelhető, ha a házastárs ilyen magatartása a családdal szembeni felelőtlenséget, önzést, közömbösséget juttat kifejezésre. Körültekintően kell ezért vizsgálni a hűségsértő kapcsolatot megelőző helyzetet is, amely hozzájárulhat az említett kapcsolat kialakításához, 65