Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

ságra hivatkozással sem lehet őt az ilyen magatartást tanúsí­tó szülőnél elhelyezni (PJD X. 315; BH 1988/2. 35.). Ilyen értelemben döntött a bíróság abban az ügyben is, ahol a házasság megromlását döntően az alperes italozása eredményez­te, és az életközösség azzal szűnt meg, hogy az alperes a felperest olyan súlyosan bántalmazta, hogy a felperes kórházi kezelésre szorult. A felperes távollétében az alperes a kétéves fiúgyermek­kel a közös lakásból elköltözött, majd élettársi kapcsolatot létesí­tett. A gyermek ellátásában a felek együttélése alatt az alperes a szokásosnál nagyobb mértékben vett részt, a gyermeket később is megfelelően ellátta, a nevelési alkalmasságát azonban negatív irányban befolyásolja, hogy a gyermeket az életközösség meg­szűnése után szinte „kisajátította", a felperest olyan tartalmú meg­állapodás aláírására kényszerítette, mely szerint a felperes a gyer­mek nevelését „rábízza". Az alperes nemcsak a kapcsolattartást nem biztosítja a felperes részére, de a gyermek életéből az anyát és a féltestvérét teljes mértékben igyekszik „kiiktatni". A fenti tényállás alapján a bíróság jogerős ítéletével a gyerme­ket a felperesi anyánál helyezte el, felülvizsgálati kérelem folytán a Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést hatályában fenntartotta, és rá­mutatott, hogy „nem tévedett bíróság, amikor perdöntő jelentősé­get tulajdonított annak pszichológus szakértő által feltárt ténynek, hogy az alperes a gyermeket a felperestől és a fél testvéré tői teljes mértékben igyekszik elidegeníteni. A gyermeknek a vér szerinti szülőtől való elidegenítése súlyosan sérti a gyermek érdekét. Ilyen alperesi magatartás esetén - amelyhez a peradatok szerint az al­peres intoleráns és agresszív személyisége társul - az állandóság követelménye még akkor is háttérbe szorul, ha az alperes a gyer­mek mindennapi ellátását, gondozását megfelelően biztosítja; a gyermek érdekét ugyanis ilyen esetben éppen az szolgálja, ha a kialakult helyzet megszüntetésre kerül (Pfv. II. 20 696/1995.). Ugyancsak a szülői önkény elutasítását tartalmazza az alábbi eseti döntés: A bíróság a hároméves gyermeket az alperesnél helyezte el. Az ítéletnek a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos indokolása szerint a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítására mind­két szülő alkalmas, a gyermek nevelésében az életközösség alatt 61

Next

/
Thumbnails
Contents