Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

lása és az emiatti rendszeres veszekedések miatt romlott meg, az alperes fenti életvitele a család egységét végleg megbontotta. A gyermek elhelyezése kérdésében a házasság megromlásához vezető okok értékelését a bíróság mellőzte... A per során 1992ben, 1994-ben és 1995-ben más-más szakértők által adott pszichológus szakértői vélemények alapján megállapította, hogy a gyermek érzelmileg az anyához erősebben kötődik, életében jelentős szerepe van az alperes első házasságából született leánygyermekéhez fűződő testvérkapcsolatnak is, de a gyermek idegrendszeri eredetű szomatikus és neurotikus panaszai már ekkor szakorvosi kivizsgálását tették szükségessé. Az elhelyezés megfelelősége körében a bíróság az alperes javára értékelte a gyermek nemét és korát. Annak a ténynek, hogy az alperes a Jehova Tanúi vallási gyülekezethez tartozik, nem tulajdonított jelentőséget. Felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és ezzel összefüggésben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Indokolása szerint azokat a szempontokat, melyeket a bíróságnak a Csjt. 72/A. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermekelhelyezés során vizsgálnia kell, a többször módosított 17. sz. Irányelv tartalmazza, annak kiemelésével, hogy valamennyi körülmény egybevetett mérlegelése során elsődleges szempont a gyermek érdeke. A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában helytállóan emelte ki, hogy az a tény, hogy az alperes a Jehova Tanúi vallási gyülekezet tagja, a perben közömbös, a világnézet különbözősége a gyermek elhelyezésénél egyik szülő javára vagy terhére nem értékelhető. Az Alkotmány 60. §-a értelmében a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára, a 67. § (2) bekezdése szerint pedig a szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. A Magyarországi Jehova Tanúi az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 8. §-ának (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság Pk. 63.374/1990. (VII. 3.) határozatával, 24. nyilvántartási számon bejegyzett, ún. elismert egyház, amelynek tanai, hitelvei és működése nem tartoznak a gyermekelhelyezési perre, azok a jogvita elbírálása során nem vonhatók a bírói mérlegelés körébe... A szülő joga az, hogy a gyermek erkölcsi és vallási neveléséről dönt48