Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a peren kívüli megegyezésnek a gyermek bírói elhelyezése során a fentiek szerint csak akkor lehet jelentősége, ha az határozott, kifejezett nyilatkozaton alapul, illetve a felek magatartásából a megállapodásra megnyugtatóan következtetni lehet (lásd. még a 2.1. pontban kifejtetteket). Ennek hiányában az életközösség megszűnése és a házasság felbontása, illetve a gyermek elhelyezése közt eltelt időszakra is következetesen érvényesül az az ítélkezési gyakorlat, mely szerint súlyosan vét a gyermek érdekei ellen az a szülő, aki a gyermeket az addigi környezetétől vagy a másik szülővel való rendszeres kapcsolattartástól elvonja, ezért ezeket a magatartásokat a gyermek elhelyezésénél a terhére kell értékelni. 3. A bíróság döntése a gyermek elhelyezéséről 3.1. A szülők és a perindítás A jogalkalmazás és az ítélkezési gyakorlat alakulása szemszögéből nem csak érdekes, de hasznos és tanulságos is az ún. „nehéz ügyek" esetében annak pszichológiai vizsgálata, hogy a szülőket milyen meggondolások motiválják akkor, amikor sok esetben saját maguk és a gyermek nyilvánvaló érdekeivel szemben mereven elzárkóznak a megegyezéstől, ragaszkodnak a gyermek náluk való (esetleg nem megfelelő) elhelyezéséhez, és ennek érdekében a pereskedéshez. A pszichológiai vizsgálatok módszerei, de a pszichológus és a szülők közt megteremthető kommunikációs szituáció jellege is kedvezőbb lehetőséget nyújt a fenti indítékok feltárására, mint az eljárásjogilag behatárolt polgári per. Ah33