Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

lő joghatás, ha a megállapodás kifejezett nyilatkozaton alapul, vagy ha a felek magatartásából, az általuk huzamosabb ideig együt­tesen kialakított körülményekből az elhelyezéssel kapcsolatban az egyetértésükre, megegyezésükre alappal lehet következtetni. Az ilyen megállapodás jogi következménye az, hogy ha később a gyermek elhelyezése köztük vitássá válik, az ezzel összefüggő jog­vitát nem a Csjt. 72/A. §-nak (1) bekezdése, hanem a gyermekel­helyezés megváltoztatásáról rendelkező (2) bekezdése szerint kell elbírálni."... „Az alapul szolgáló ügyben nem kétséges, hogy a kezdettől fogva különélő szülők ráutaló magatartásukkal azt a megállapo­dásukat juttatták kifejezésre, hogy gyermekük családi kapcsolat létesítése nélkül az anya gondozásában fog felnőni, ebben a hely­zetben pedig az apa is biztosította a szükséges segítséget az anya részére, egyben a szülői felügyeletből eredő jogait is teljeskörűen gyakorolhatta. Életüket ennek megfelelően alakították, amikor a felperes családfenntartóként a korábbi hivatásával járó elfoglalt­ságát folytatta, a gyermek az ő háztartásában élt, ahol a felperesi nagyanya aktív segítséget jelentett, de az alperes is figyelemmel kísérte a gyermek igényeit, áldozatkészen elősegítette a gyermek optimális körülményeinek megteremtését. A megállapodás szerinti együttműködés a felperes távollétében, előzetes jelzés nélkül az alperes egyoldalú és önkényes elhatáro­zásával szűnt meg, ami egyben a felek kölcsönös bizalmatlansá­gát, viszonyuk teljes megromlását eredményezte... A perben a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése értelmében az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a felperesnél állandósult körülmények lénye­gesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés meg­változtatása a gyermek érdekében áll. Az alperes ezt nem bizonyította. A gyermek ellátása, fejlődése folyamatos volt, ... a pszichológus szakértő véleményéből megálla­píthatóan a gyermek érzelmi kötődése az anyához a legerősebb, az alperes által hivatkozott gátoltsággal szemben őt átlagos aktivitás jellemzi... A felperes által az alperessel szembeni befolyásolást, az alperes kapcsolattartási jogának korlátozását a Legfelsőbb Bíróság is olyan tényezőként értékelte, amely az anya nevelési képességét lerontja, azonban a lezajlott események után még ennek az elhe­lyezés megváltoztatására is kiható, döntő jelentőséget nem tulajdo­nított..." (LB 212. számú Elvi Határozat-Hiv. Gyűjt. 2000/1. szám). 32

Next

/
Thumbnails
Contents