Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

A PK 108. sz. állásfoglalásnak az alkalmazása azonban a jelenlegi foglalkoztatási, illetve kereseti viszonyok között fokozottan gondos vizsgálódást tesz szükségessé. Előfordulhat, hogy a kötelezett éppen a magasabb jövedelem érdekében vállalkozásba kezd, mely sikertelen lesz, vagy olyan munkahelyet választ, ahol a várt keresetemelkedést nem éri el. A munkahelyek megszűnése, a munkanélküliség veszélye szintén befolyásoló tényező lehet az új munkahely kedvezőtlen megválasztásában, így önmagában a kötelezett munkahely, vagy munkakör változtatásával előállott hátrány nem róható az ő terhére, ha az nem a tartásdíj kimutatható alapjának a célzatos csökkentésére irányult. A keresetcsökkenést más, a kötelezettnek fel nem róható körülmények is előidézhetik. A tartásdíj felemelése iránti perben az elsőfokú bíróság a felperes felemelt kereseti kérelmének részben helyt adott, és a tartásdíj összegét 1993. június 1. napjától havi 1 600 forint határozott összegben állapította meg. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta: a tartásdíj összegét havi 3200 forintra felemelte. Felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet törvénysértő. Indokolása szerint a Csjt. 69/C. §-ának (1) bekezdése szerint a tartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, a szülők háztartásában eltartott - saját, illetőleg mostoha - gyermekekre is. Az elsőfokú bíróság a felek jövedelmi-vagyoni viszonyaira körültekintő és széles körű bizonyítást folytatott le, melynek adatait okszerűen értékelte, azokból ugyanis nem lehet olyan következtetést levonni, hogy az alperes az igazoltnál magasabb keresettel vagy egyéb jövedelemmel rendelkezik. A tartásdíj alapjának és mértékének megállapításánál elsősorban a felek tényleges körülményei irányadók. Ettől eltérő gyakorlat a PK 108. sz. állásfoglalás szerint csak akkor követhető, ha a tartásdíj fizetésére kötelezett személy azért hagyta ott a szakképzettségének megfelelő magasabb munkabérrel járó munkakörét, és azért helyezkedett el kevesebb munkabérrel járó munkakörbe, hogy ezzel a tartásdíjra jogosult igényeit kijátssza, illetőleg a tartásdíj összegét csökkentse, ez az eljárás nem szolgálhat a kötelezett javára. Az alperest a munkahelye megválasztásánál nem a 163