Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

tartásdíj fizetési kötelezettségének kijátszására való törekvés vezette, hanem családi körülményei késztették: az, hogy súlyosan beteg, rokkant felesége mellett a háztartásában élő kiskorú gyermekei ellátásában részt vehessen. A peres felek egyaránt igen szűkös körülmények között élnek, havi jövedelmük közel azonos, ugyanakkor a felperes egy, az alperes pedig három kiskorú gyermek tartására köteles. Az alperes feleségének rokkantnyugdíja az alperes jövedelménél nem számítható be. Ilyen körülmények között a tartásdíj mértékének megállapítása során a Csjt. 69/C. §ának (1) bekezdésében meghatározott szempontokat az elsőfokú bíróság értékelte helyesen. A másodfokú bíróság mérlegelési jogkörét túllépte, megalapozatlanul és formális indokolással állapította meg az alperes tartásdíj-fizetési kötelezettségének mértékét az azonos szakképzettségű, de más körülmények között élő és más munkahelyen dolgozók átlagkeresete alapján. (BH 1996/11. 592.) 3.6. A tartásdíj alapja A kiskorú gyermek után fizetendő tartásdíj alapja a kötelezettnek az a rendszeres, időszakos vagy alkalmi bevétele, melyet megélhetésére fordít, és amelyből gyermeke eltartásáról gondoskodik. A tartásdíj alapjául szolgáló jövedelem általában igen szoros összefüggésben áll a kötelezett teljesítőképességével, ugyanis az esetek többségében ez az a jövedelem, amelyet a kötelezett a tartásra szoruló gyermekével megosztani köteles. A teljesítőképesség fogalma annyiban tágabb, hogy a szülő a gyermek szükségleteihez képest a tartásért a vagyonával is köteles helytállni. A tartásdíj alapját képező jövedelmeket a 4/1987. (VI. 14.) IM rendeletnek a 29/1997. (XII. 12.) IM rendelettel módosított, 1998. január 1. napjától hatályos 10. §-ának (2)-(6) bekezdései, valamint 11. §-a a következők szerint határozzák meg: 10. § (2) a tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére a) bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, pré164