Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

Ettől a szabálytól akkor indokolt eltérni, hogy a kötelezett szülő a házastársával közös háztartásban kereseti viszonyaira jelentősen csökkentőén ható tevékenységet fejt ki (pl. az új házasságból született gyermekével otthon van), vagy nem áll munkaviszonyban. Ilyen esetben a másik szülőnél nevelkedő gyermek eltartásához a házastárs keresetét is figyelembe véve történhet a tartásdíj megállapítása, aminek indoka, hogy a nem kereső, vagy csekély jövedelemmel rendelkező házastárs oldalán jelentkező kedvezmény nem szolgálhat a tartásra szoruló kiskorú gyermek hátrányára. Sajátos megítélés alá esik a PK 108. sz. állásfoglalás szerinti az az esetkör, mely szerint „ha a tartásdíj fizetésére kötelezett személy azért hagyta ott a szakképzettségének megfelelő, magasabb munkabérrel járó munkakörét, és azért helyezkedett el kevesebb munkabérrel járó munkakörben, hogy ezzel a tartásdíjra jogosult igényeit kijátssza, illetve a tartásdíj összegét csökkentse, ez az eljárás nem szolgálat a kötelezett javára, ez esetben tehát a tartásdíj leszállítását sem igényelheti. A munkahelyváltozás indokát azonban körültekintően kell vizsgálni/' A jelenleg is hatályban lévő állásfoglalásnak megfelelően az alapvető szülői felelősség megköveteli azt a gondoskodást, hogy a szülő a körülményeinek alakításakor a kiskorú gyermekeivel szemben fennálló tartási kötelezettségével számoljon. A munkaviszony elfogadható indok nélküli megszüntetése, vagy alacsonyabb munkabérrel járó munka elvállalása ezen kötelezettség megszegését jelenti. A Legfelsőbb Bíróság ezért felülvizsgálati eljárásban úgy foglalt állást, hogy az a körülmény, hogy az alperes tényleges jövedelme a jelenlegi helyzetében pontosan nem állapítható meg, nem értékelhető a kiskorú gyermekek hátrányára. Ennek alapján hatályában fenntartotta jogerős ítéletet, amely a kötelezett teljesítőképességét a korábbi munkaviszonyban elért keresettel azonos mértékben vette figyelembe (BH 1996/1 2. 643.). 162