Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

kölcsi tartalmat is magában hordozó felelőssége mellett álláspontom szerint - fenntartható az a töretlen gyakorlat, mely szerint a szülőn kívül más egyenesági rokon tartási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a szülő a saját szükséges tartása rovására sem képes a gyermek részére az adott esetben elengedhetetlen mértékű, nélkülözhetetlen tartásdíj megfizetésére. A gyermek vagyonának jövedelméből kitelő tartás igénybevételéről az eset összes körülménye alapján, a szülő és a gyermek érdekeinek egybevetett mérlegelésével kell határozni. 3.5. A kötelezett teljesítőképessége A Csjt. 69/C §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a tartásdíj összegének meghatározásánál mindkét szülő jövedelme és vagyoni viszonyaira tekintettel kell lenni, azaz fel kell tárni a szülők teljesítőképességét. Alapvetően téves tehát az az eljárás, melynek során a vizsgálódás kizárólag a pénzbeni tartásra kötelezett szülő anyagi helyzetére foganatosított bizonyításra helyezi a súlyt, és ezáltal a gyermeket természetben gondozó szülő anyagi körülményei tisztázatlanok maradnak. Más kérdés az, hogy a gyermeket ellátó szülőnek az ezzel kapcsolatos többletmunkáját és azt, hogy a gyermek gondozásával járó időbeni elfoglaltság nála keresetkiesést okozhat, az arányosság szem előtt tartásával a hozzájárulás mértékénél az értékelés körébe lehet vonni. A Csjt. 1987. évi módosítását követően, 1990-től a gazdasági életben a foglalkoztatottság egészére, a jövedelmek struktúrájára, valamint a megélhetéshez szükséges kiadások mértékére és arányaira is kiható, alapvető változások állottak be. Ez egyrészt újabb szempontok vizsgálatát, bizonyos szemléletváltozást, rugalmas bizonyítási technikák al158