Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)
ni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti. Minthogy a tartásdíj tárgyában kötött egyezség is a felek tartós jogviszonyát rendezi, a 18. § (3) bekezdése az ilyen egyezségre irányadó, ezért különösen abban az esetben, ha az egyezség szerinti gyermektartásdíj a törvényes mértéktől eltér, erre a felek figyelmét fel kell hívni. A Legfelsőbb Bíróság egy törvényességi határozatában a Csjt. 18. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásának mellőzése miatt helyezte hatályon kívül az ügyben hozott jogerős ítéletet, rámutatva, hogy „a másodfokú bíróság az említett törvényi rendelkezést figyelmen kívül hagyta, amikor azt állapította meg, hogy a felperes jövedelmi viszonyaiban olyan mértékű változás következett be, amely indokolttá teszi a gyermektartásdíj mértékének leszállítását. A bíróság nem értékelte azt a tényt, hogy a felperes a gyermektartásdíj leszállítása iránti keresetét a jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség megkötését követő alig több, mint három hónap elteltével már benyújtotta. A kereseti kérelmét - három hónap különbséggel - ugyanarra a jövedelemigazolásra alapította, mint amelyen az egyezség megkötése is alapult. Ilyen körülmények között téves a másodfokú bíróságnak az a következtetése, amely szerint a felperes jövedelme tartósan és olyan mértékben megváltozott, hogy a megállapodás megváltoztatása indokolt." (LB P törv. II. 20 011/1990.) Kivételes esetként viszont a Csjt. 18. §-ának (3) bekezdésében foglaltak ellenére indokoltnak tartotta a Legfelsőbb Bíróság a gyermektartásdíj mértékének az egyezség megkötése után egy évvel később történt felemelését az alábbiak szerint: „Az egyezség alapjául szolgáló körülményeket az egyezség teljes tartalma és összefüggései alapján kellett vizsgálni..." „A felek egyezsége azt a megállapodást is tartalmazta, hogy a közös tulajdonú családi házat rövid időn belül értékesítik. Az egyezség teljesedése esetén az eladási ár felosztása után a felperes nagy összegű készpénzhez jutott volna. Az akkori körülmények között ez a feltevés indította a felperest a számára egyébként hátrányos megálla147
