Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

podás megkötésére... Minthogy a közös tulajdon megszüntetésére a jogerős ítélet meghozataláig eltelt közel két évig nem került sor, a tartással kapcsolatos megállapodás kiragadott vizsgálata a kiskorú gyermekek érdekeit már súlyosan sérti, hiszen a létfenntartásukra fordítható összeg a létminimum határán mozog. Az alperes százalékos marasztalása ilyen szűkös anyagi körülmények között a gyermekek indokolt szükségletei szempontjából lényegesnek tekintendő akkor is, ha a tartásdíj mértéke ennek folytán csupán havi 400 forinttal magasabb" (LB Pfv. II. 20 688/1993.). A szülők a gyermekük tartásáról peren kívül is megállapodhatnak, ilyen esetben a gyermek érdekeinek garanciáját a Ptk. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja tartalmazza, mely kimondja, hogy a törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a korlátozottan cselekvőképes, vagy a cselekvőképtelen személy tartására vonatkozik. A szülők megegyezésének hiányában a tartásdíjat a bíróság állapítja meg. Házasság felbontása vagy érvénytelenítése iránti perben a bíróság szükség esetén a kiskorú gyermek tartása felől erre irányuló kereseti kérelem nélkül is határozhat [Pp. 290. § (1) bekezdés]. A szülők megegyezése, illetve a bíróság döntése során egyaránt a gyermek érdekeit kell szem előtt tartani, így a megállapítás szempontjai - a következők szerint - lényegében azonosak. 3.2. A kiskorú gyermek rászorultsága A kiskorú gyermek tartásra és gondozásra való rászorultságáról kifejezett törvényi vélelem nem rendelkezik, azonban a gyermek életkora nyilvánvalóvá teszi, hogy önmagát nem képes ellátni és általában a létfenntartásához szükséges anyagi eszközökkel sem rendelkezik, ezért az eljárás során a rászorultságnak, mint nyilvánvaló ténynek a bizonyítása szükségtelen. Ha a gyermeknek kivételesen olyan vagyona van, 148