Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

kötelezettség, a gyermek érdekeinek elsődleges védelme stb.). A jogilag védett érdekek a családi kapcsolatok kereteit adják meg, amelyeken belül a család a társadalmi funkcióját főként olyan emberi magatartásokon keresztül valósítja meg, amelyeket az erkölcs és a szokások irányítanak, jogilag nem elérhetők és nem - vagy csak közvetve - szabályozhatók. Ily módon a család, mint a társadalom legkisebb közössége sokféleképpen töltheti be társadalmi szerepét. Vannak stabil és működő családok, melyeket az érzelmi kötelék elsődlegessége jellemez, másokban az intimitás csekélyebb jelentőségű, és más jellegű (pl. gazdasági, társadalmi, ideológia, stb.) együttműködés túlsúlya képezi azt a kohéziós erőt, amely az adott családot egységként tartja össze. A családszociológiai irodalomban a legelterjedtebb az a felfogás, mely a családtagok közötti állandó érintkezést, kölcsönhatást, tehát az interakciót tartja a család legfontosabb vonásának. Az interakcionális családmeghatározásban alapvető a „szerep" fogalma, ahol az együttélő személyeket az egymással való érintkezésük során meghatározott feladatokban, illetve alkalmazkodásukban valamely társadalmi szerep betöltésére való törekvés irányít. A szerepek általában társadalmilag definiáltak, azonban minden családban részben érzelmileg, részben hagyományosan kialakult tudati tényezők lényegesen befolyásolhatják azokat. A kölcsönhatás tartalma és jellege az adott szituációkban változhat, ami a család dinamizmusa mellett egyes élethelyzetekben konfliktusokat is okozhat. A konfliktusok tartós emberi kapcsolatban elkerülhetetlenek, de - természetesen - önmagukban még nem jelentik a család szükségszerű válságát és nem eredményezik a család felbomlását. Az emberi élet kezdetétől annak valamennyi életszakaszában a család fontos szerepet tölt be az abban élők érzelmi, gazdasági, egzisztenciális, interkommunikatív hátterének kialakításában és fenntartásában; ezeknek a funkciók12