Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)
BEVEZETÉS A család és a gyermek. A család a mindennapi szóhasználatban magától értetődő fogalom, pontos jogi meghatározása azonban nincs. A tételes jog és a jogtudomány által adott fogalom-meghatározások egy része a család funkciójára utal, pl. az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 16. cikkének 3. pontja szerint: „A család a társadalom természetes és alapvető egysége és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére". Más meghatározások a családi kapcsolatok létrejöttét tartják szem előtt, pl: „A családi köteléket jogi tények alapítják, a házasság megkötése és a leszármazás, kivételesen más jogi tények pl. az örökbefogadás..." (Almási Antal in: Szladits Károly: Magyar Magánjog, Családi jog, Grill, 1940.) Van olyan nézet, amely a családnak más társadalmi alakulatokhoz fűződő viszonyát emeli ki: „A család, amely elsősorban - de nem kizárólagosan - házasságon alapul, olyan elsődleges és természetes közösség, amely általában elsőbbséget élvez az állammal és bármely közösséggel szemben". [Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része, Pécs-Budapest, 1997. 36. old.]. A család belső, tartalmi jellemzőinek a meghatározását azonban a jog nem adja meg. E tartalmi sajátosságok - bizonyos állandó jellegzetességek mellett - egyébként is koronként változóak, annak ellenére, hogy a család meghatározó társadalmi szerepét a történelem során valamennyi társadalom elismerte. A családra vonatkozó tételes jogi rendelkezésekből következtetni lehet viszont arra, hogy a családdal kapcsolatban a jog mely értékeknek és milyen elvárásoknak tulajdonít kitüntetett jelentőséget (pl. házastársi hűség, kölcsönös támogatási 1 1