Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

lésébe az a keresmény, amelyet a 14. életévét betöltött gyermek munkájával maga szerzett, illetve a kiskorú gyermeknek az a vagyona sem, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt a szülei nem kezelhetik [Csjt. 80. § (1) és (2) bek.]. A vagyonkezelés részletes szabályozása túlhaladja az elhelyezés folytán módosuló szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek tárgyalását, ezzel összefüggésben csupán azt kell kiemelni, hogy a Csjt. 81. §-ának (1) bekezdése szerint a szülők gyermekük vagyonát biztosítékadás és számadási kötelezettség nélkül kezelik, és a vagyon állagáról is csak a kezelés megszűntekor kötelesek számot adni, de vagyonkezelésük során a Csjt. 81. §-ának (1) bekezdése értelmében írt az a kötelezettség terheli őket, hogy a rendes vagyonkezelés szabályai szerint, ugyanazzal a gondossággal kötelesek eljárni, mint saját ügyeikben, ami nem mentesíti őket a súlyos gondatlanságért járó felelősség alól. A Csjt. 79. §-ának (2) bekezdése szerint a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők esetében is a gyámhatóság joga, hogy ha a gyermek érdekében előnyösebb, a gyermek vagyonának a kezelésére az egyik szülőt jelölheti ki. A törvényes képviselet körében a Csjt. 86. §-ának (1) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket akként, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülő joga és kötelezettsége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyekben képviselje. A törvényes képviselet jogát illetően azonban mindkét szülő tekintetében korlátozó rendelkezéseket tartalmaz a 86. § (2) bekezdése egyes vagyoni ügyekre nézve, továbbá a 87. § (1) bekezdése, mely szerint „a szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga vagy házastársa, egyenesági rokona, avagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű félként szerepel, vagy amelynek tárgya a gyermek csa107