Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

ládi jogállásának megállapítása. Ez a rendelkezés nem vo­natkozik a gyermek örökbefogadásával kapcsolatos nyilat­kozatra, továbbá nem akadályozza, hogy a szülő a nála el­helyezett gyermek tartása iránt a másik szülő ellen indított eljárásban a gyermekét képviselje". A szülői felügyelet alatt álló kiskorú cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, ezáltal a Ptk. 19. §-ának (1) bekezdése értelmében a szülő, mint törvényes képviselő jog­nyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyá­sa szükséges, ha a jognyilatkozat a korlátozottan cselekvő­képes vagy a cselekvőképtelen személy tartására, a korláto­zottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személyt örö­kösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezett­ségre, és a külön jogszabályban meghatározott összeget meg­haladó értékű vagyontárgyra vonatkozik. (Az itt említett kü­lön jogszabály a Gyer. 25. §-a, amely azonban a jóváha­gyást nem értékhatárhoz, hanem ügylet-típusokhoz köti.) A 19. § (2) bekezdése szerint bírósági vagy közjegyzői határo­zattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámható­ság jóváhagyása nem szükséges. Az együtt gyakorolt szülői felügyelet vázlatos áttekintése után vizsgáljuk, hogy a gyermek elhelyezése után a jogok és kötelezettségek miként módosulnak. A Csjt. 72. §-ának (2) bekezdése általános érvénnyel mondja ki, hogy ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegye­zése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egy­idejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szü­lőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta. Közös szülői felügyelet csak bírói ítélettel vagy 108

Next

/
Thumbnails
Contents