Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

zetes informáltság javíthatja a pszichológus véleményalkotási lehetőségeit. Az érdekelt személyek érvelési módja, stb. számos pszichológiai következtetés levonását teszi lehetővé. A szakértő számára számos információt nyújt, ha közvetlenül tapasztalja a gyermek és szülők között lezajló történéseket. A gyermeknek egyes vizsgálatok idejére »intim« beszélgetésre történő szeparálása a kísérő szülőktől mindig megoldható. ...A szakértői véleménynek magában kell foglalnia: a) a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárások és eszközökre, valamint a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó részletes adatokat (lelet) és b) a szakmai megállapítások összefoglalását (szakmai ténymegállapítás), c) a szakmai ténymegállapításból levont következtetéseket, ennek keretében a feltett kérdésekre adott válaszokat (vélemény). A vélemény nem adatismertetés, hanem az előzőekben említettek szintézise. Tartalmaznia kell, hogy a szakértő a) véleményét milyen vizsgálatok és adatok alapján alakította ki, b) milyen szakmai megállapításra jutott és azt mivel indokolja, c) az elrendelő bíróság kérdéseire adott tételes választ. Feltétlenül meg kell említeni, ha különböző körülmények akadályozzák a határozott szakértői állásfoglalást - pl. adatok hiánya, a betegség jellege, a tanúvallomások ellentmondása, stb. ezeket részletesen fel is kell sorolni. Ilyen esetekben arról is nyilatkozni kell, hogy lehetséges-e a bizonyosság, és ha igen, hogyan". A gyermekelhelyezési, illetőleg kapcsolattartási ügyekben a bíróság pszichológus szakértőt rendelhet ki annak megválaszolására, hogy a gyermek érdeke melyik szülőnél való elhelyezése mellett szól. „A pszichológus szakértői tevékenység nem szűkíthető le sémák alkalmazására - figyelembe véve a pszichológiai szakértői eljárások változatos szempontjait-, néhány jellemző azonban még is felsorolható. 102