Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

Ahhoz, hogy a pszichológus szakértői vélemény a fent írt jelentőségének megfeleljen, azt az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 10. sz. módszertani levele szerint kell elkészíteni, melynek legfontosabb idevonatkozó előírásai az alábbiak: „...Az igazságügyi pszichológus szakértő a hatóság kirendelése alapján szakvéleményét vagy önállóan, vagy igazságügyi orvosés elmeorvos szakértővel, illetőleg más szakemberrel együttműködve alakítja ki és terjeszti elő... ...1. Önálló pszichológusi szakértői tevékenységre kerülhet sor - egyebek mellett - a családjogi perekben (pl. a gyermekelhelyezés és kapcsolattartás kérdéseiben); 2. Igazságügyi orvos-, elmeszakértővel együttműködve pszichológus szaktanácsadóként közreműködhet: - kóros elmeállapot megállapításánál - az intellektus viszonylag reális meghatározásánál, amire gyermekelhelyezési perben is szükség lehet... ...A pszichológus szakértő részéről is az a kívánatos, hogy a szakma terminus technikusait mellőzve, érhetően fogalmazza meg a véleményét és állásfoglalása abból egyértelműen kitűnjön. A gyermekek pszichológiai vizsgálatának életkori határát a szóbeli kapcsolat felvételi lehetősége és a pszichológiai módszerek használatának életkori jellemzői együtt határozzák meg. Ez - a tapasztalatok szerint - a gyermek 3. életéve lehet. A gyermekelhelyezési ügyekben szükséges, hogy a pszichológus szakértői vizsgálat mind a gyermeknél, mind a szülőknél (gondozóknál) megtörténjék. Helytelen, ha a nevelési alkalmasság pszichológusi véleménye csak a gyermek vizsgálatára és a csak vele történt exprolatív beszélgetések anyagára támaszkodik. Téves véleményezés forrása lehet a gyermekelhelyezési és kapcsolattartási ügyekben néha előforduló az a »szakértői elfogulatlanság*, hogy a szakértő pl. nem él iratmegtekintési lehetőségével, vagy a szülőktől azt követeli, hogy »érdektelen személy« kíséretében küldjék a gyermeket a pszichológiai vizsgálatra. Az elő101