Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

tésének szakszerűsége. Nem megfelelő környezettanulmány az, amely a fél lakásának felületes leírása mellett a féllel történt beszélgetés alapján szerzett értesüléseket közli, más esetekben viszont a környezettanulmány értékes adatokat nyújt a külső szemlélő megítélése folytán a szülők körülményeinek valós értékeléséhez. Az elhelyezési perek egyik legértékesebb bizonyítási eszköze a bíróság által beszerzett pszichológus szakértői vélemény, melynek jelentősége azért számottevő, mert a kirendelt szakértő a bírósághoz hasonlóan pártatlan, továbbá objektív módszerekkel tárja fel azokat a tényezőket, melyek egyéb úton történő bizonyítása esetleg kétséges. A pszichológus szakértő véleményét a jogalkalmazónak a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerint, az egyéb adatok egybevetésével kell értékelési körébe vonnia, bár kétségtelen, hogy a szakértői vélemény általában jelentősebb mértékben befolyásolja a kialakítandó döntést, mint például a tanúvallomások vagy más olyan bizonyítékok, melyek az egyoldalúság lehetőségét rejtik magukban. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az egyik fél felkérése alapján készült magánszakértői vélemény bizonyítékként nem, hanem csak mint a fél álláspontja vehető figyelembe (BH 1996/2. 102.). Ez következik abból, hogy a valamelyik fél „megrendelése" folytán, és ennek a félnek az érdekében készült vélemények a vizsgálandó személyek teljes körére nem is terjednek ki, így megállapításaik nem tartalmazzák a bíróság által kirendelt szakértőtől elvárt objektivitást és elfogulatlansági garanciákat. A pszichológus szakértő kirendelésére és tevékenységére a Pp.-nek a szakértőkre vonatkozó 1 70-183. §-ait, továbbá a 185. § (1)-(3) bekezdéseit kell alkalmazni. 100