Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni. A Csjt. 30. §-ának (5) bekezdésében ír­tak szerint az egyik házastárs által a vagyonközös­ség fennállása alatt kötött ügylethez a másik há­zastárs részéről megkívánt hozzájárulás nincs alak­szerűséghez kötve. E rendelkezések helyes értel­me az, hogy amennyiben az egyik házastárs kizá­rólag a saját nevében köt visszterhes szerződést, azt a másik házastárs hozzájárulásával megkötött szerződésnek kell tekinteni, és ebben a körben a házastárs hozzájáruló nyilatkozata nincs alaksze­rűséghez kötve. A Ptk. 365. §-ának (3) bekezdése szerint ingat­lan adásvételének érvényességéhez a szerződés írás­ba foglalása szükséges. A Ptk. 208. §-ának (6) be­kezdése értelmében pedig az előszerződésre az an­nak alapján megkötendő szerződésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. A XXV. Polgári Elvi Döntés 111. pontja értelmé­ben az ingatlan átruházására irányuló szerződés írásba foglaltnak akkor tekinthető, ha szerződési nyilatkozatát mindegyik szerződő fél aláírta. A szer­ződés érvényességét azonban nem érinti, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi szerző­dő fél szerződési nyilatkozatát. Az 1992. augusztus hó 21-én kelt és az előszer­ződéssel azonos okiraton rögzített elismervény tar­talmazza azt, hogy az előszerződésben irt ingatlan­ra fizetendő vételár a már felvett összegen felül 4 300 000 forint, amelybe az elismervény szerint felvett 150 000 forintot be kell számítani. Ezt az elismervényt a II. r. felperes is aláírta. A II. r. felperes írásbeli szerződéses nyilatkozata a 93

Next

/
Thumbnails
Contents