Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel szerződés érvénytelen, mert az a jogszabályban előírt alakiságok megsértésével jött létre. Az alperesek a perben nem tudták bizonyítani azt, hogy őket a szerződés meghiúsulása miatt kár érte, ezért a beszámítási kifogás utján előterjesztett kárigényük alaptalan. A meghiúsult szerződés alapján az általuk kifizetett összeg részükre visszajár. Az alperesek is felülvizsgálati kérelemmel éltek a jogerős ítélet ellen. Kérték a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperesek keresetének teljes elutasítását. Álláspontjuk szerint az előszerződés a felek között érvényesen létrejött, és az érvényes előszerződés alapján kötötték ki a foglalót. Nem volt indok a Ptk. 245. §-ának (3) bekezdésében irt és a foglaló csökkentésére vonatkozó szabály alkalmazására. Amennyiben azonban a bíróság mégis alkalmazhatónak látná a Ptk. 245. §-ának (3) bekezdésében írtakat, álláspontjuk szerint a felperesek a szerződésszegés következtében a Ptk. 318. §-a alapján kötelesek a felmerült káruk megtérítésére, melynek összegét 1 500 000 forint erejéig bizonyították. A kereset ezért alaptalan, a jogerős ítélet pedig jogszabályt sért. A jogerős ítélet - a per érdemét tekintve - nem törvénysértő. Téves a megyei bíróságnak az az álláspontja, amely szerint a Csjt. 30. §-ának rendelkezéseit figyelembe véve a II. r. felperes aláírásának hiányában is érvényes az előszerződés. A Csjt. 30. §-ának (2) bekezdése azt mondja ki, hogy bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött visszterhes ügyletét a másik 92