Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel lant mindenképpen értékesíteni kívánták és azt értékesítették is, így nem a felperesek magatartása késztette őket lakás, illetve garázsbérleti szerződés megkötésére, és nem a felperesek magatartása miatt hagytak fel a fodrászüzlet hasznosításával. Az elsőfokú bíróság ítéletében arra kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen 15 napon belül a felpereseknek 400 000 forintot és ezen összeg után 1992. július hó 16. napjától a kifizetés napjáig számított évi 20%-os kamatot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. ítélete indokolásában arra mutatott rá, hogy az előszerződés érvénytelen, mert az nem felel meg a Ptk. 365. §-a (3) bekezdésében irt azon követelménynek, amely szerint a szerződés írásba foglalása szükséges az ingatlan adásvételének érvényességéhez. Foglalót pedig csak érvényes szerződés esetén lehet kikötni, ezért a megkötött szerződés semmissége miatt a kikötött foglalóra vonatkozó rendelkezés is érvénytelen. Az alperesek kárigényét a Ptk. 6. §-a szerint találta megalapozottnak, ugyanis a felperesek magatartása az alpereseket olyan magatartásra késztette, amely miatt őket kár érte. Álláspontja szerint az alperesek bizonyították azt, hogy a felperesek magatartása miatt az ingatlant áron alul kellett értékesíteniük, és megalapozottnak találta az albérleti és raktározási költségek felmerülését három hónapi időtartamra. Figyelemmel azonban arra, hogy az átadott 1 200 000 forintból tudták az alperesek a másik ingatlant megvásárolni és azon az építkezést azonnal elkezdhették, mérlegelés alapján 800 000 forint kárt látott áthárítha89