Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel tónak a felperesekre, és a különbözeti összeg meg­fizetésére kötelezte az alpereseket. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperesek és az alperesek is fellebbezést terjesztettek elő. A fel­peresek az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával a keresetüknek történő teljes helyt adást, míg az alperesek a kereset teljes eluta­sítását kérték. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bí­róság ítéletét részben megváltoztatta, és az alpere­seket egyetemlegesen terhelő marasztalás összegét 600 000 forintra felemelte. Álláspontja szerint a megkötött előszerződés ér­vényes, mert az tartalmazza a XXV. számú Polgári Elvi Döntésben meghatározott minimális alaki és tartalmi kellékeket. AII. r. felperes aláírásának hi­ánya illetve az I. r. felperes részére adott írásbeli meghatalmazás hiánya az előszerződést nem teszi érvénytelenné. ACsjt. 28. és 30. §-a alapján ugyanis a házastársi életközösség fennállása alatt írásbeli meghatalmazás nélkül is eljárhatott vevőként az I. r. felperes, és tulajdonjogot szerezhetett a házas­társa javára is. Az 1 200 000 forint összeg jogcí­mét foglalónak minősítette, és azt a Ptk. 245. §­ának (3) bekezdése alapján mérsékelte. A 600 000 forintra mérsékelt foglaló összegét a felperesek a másodfokú bíróság álláspontja szerint a Ptk. 245. §­ának (1) bekezdése értelmében vesztették el, míg a meghaladó 600 000 forint vételárelőlegnek minő­sül, amelynek a visszafizetésére irányuló kereset megalapozott. A szerződés érvényességére figye­lemmel álláspontja szerint az alperesek beszámítá­si kifogás alapján a Ptk. 6. §-ának alkalmazása szó­90

Next

/
Thumbnails
Contents