Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel tónak a felperesekre, és a különbözeti összeg megfizetésére kötelezte az alpereseket. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperesek és az alperesek is fellebbezést terjesztettek elő. A felperesek az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával a keresetüknek történő teljes helyt adást, míg az alperesek a kereset teljes elutasítását kérték. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alpereseket egyetemlegesen terhelő marasztalás összegét 600 000 forintra felemelte. Álláspontja szerint a megkötött előszerződés érvényes, mert az tartalmazza a XXV. számú Polgári Elvi Döntésben meghatározott minimális alaki és tartalmi kellékeket. AII. r. felperes aláírásának hiánya illetve az I. r. felperes részére adott írásbeli meghatalmazás hiánya az előszerződést nem teszi érvénytelenné. ACsjt. 28. és 30. §-a alapján ugyanis a házastársi életközösség fennállása alatt írásbeli meghatalmazás nélkül is eljárhatott vevőként az I. r. felperes, és tulajdonjogot szerezhetett a házastársa javára is. Az 1 200 000 forint összeg jogcímét foglalónak minősítette, és azt a Ptk. 245. §ának (3) bekezdése alapján mérsékelte. A 600 000 forintra mérsékelt foglaló összegét a felperesek a másodfokú bíróság álláspontja szerint a Ptk. 245. §ának (1) bekezdése értelmében vesztették el, míg a meghaladó 600 000 forint vételárelőlegnek minősül, amelynek a visszafizetésére irányuló kereset megalapozott. A szerződés érvényességére figyelemmel álláspontja szerint az alperesek beszámítási kifogás alapján a Ptk. 6. §-ának alkalmazása szó90