Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel vita eldöntése szempontjából pedig nem volt jelentősége annak, hogy a felperes miként szerezte meg a perbeli ingatlan tulajdonjogát. A Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Miután a perben bizonyított, hogy a felperesnek tulajdonjog átruházására irányuló akarata nem volt, s az adásvételi szerződésről készült okiratra a nevét más írta, majd később az okiratmásolatra valódi aláírásának másolatát technikai eljárással hamisították, a felperes és az alperes anyja között valójában szerződés nem jött létre. A nem létező szerződésből pedig semmiféle joghatás nem származhat. Nem tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor az 1972. évi 31. tvr. 30. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával - figyelemmel a 31. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is - a nem létező szerződésre alapított bejegyzések törlését elrendelte, és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapotot visszaállította. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - részbeni indokbeli módosítással - a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta (LB. Pf. VI. 22. 582/1995. sz.j. A színlelt és a palástolt szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei A jogerős ítélet kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 86 745 forintot és ennek törvényes mértékű késedelmi kamatát, míg az ezt meghaladó keresetet elutasította. A jogerős ítélet az indokolásában megállapítot79