Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel s az 1991. szeptember 29-i keltezésű szerződést az ingatlan-tulajdonos felperes eladóként nem írta alá, így mind ez a szerződés, mind pedig az ingatlanra kötött újabb adásvételi szerződés - utóbbi a Ptk. 117. §-a alapján - érvénytelen. Minthogy az érvénytelen adásvételi szerződések nem eredményeztek tulajdonosváltozást, a bíróság az eredeti ingatlannyilvántartási állapotot helyreállította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen - annak megváltoztatása és a kereset elutasítása végett - az alperes nyújtott be fellebbezést. Álláspontja szerint a bíróság ítéletét elfogult szakértői véleményekre alapította, és nem tisztázta a szerződés keletkezésének körülményeit, így nem hallgatta meg az okiratot tanúként aláírót, valamint a szerződésmásolatnak az eredetivel való megegyezését tanúsító közjegyzőt. Végül előadta, hogy a felperes nem tisztességes körülmények között szerezte meg a perbeli ingatlan tulajdonjogát, és kilátásba helyezte erre vonatkozó bizonyítékai bejelentését. A felperes ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyására irányult. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást a szükséges mértékben felderítette, és nem tévedett, amikor ítélkezése alapjául elfogadta a Pp. 182. §-ának (3) bekezdésében felsorolt hibáktól és hiányosságoktól mentes írásszakértői véleményeket. Helyesen járt el akkor is, amikor az okiratot tanúként aláírót és a szerződésmásolat eredetivel való megegyezését tanúsító közjegyző kihallgatását mellőzte, mivel nevezettektől az ügy érdemi elbírálását befolyásoló tanúvallomás nem volt várható. A felek közötti jog78