Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel alperes anyja, majd az alperes tulajdonjogát az említett okiratok alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A felperes 1992. február 18-án szerzett tudomást arról, hogy az ingatlannak nyilvántartás szerint az alperes a tulajdonosa. Miután az alperes anyjával adásvételi szerződést nem kötött, nyomban keresetet indított a nevezett és az alperes ellen, melyben kérte annak megállapítását, hogy az alperesek tulajdonjogát a földhivatal érvénytelen okiratok alapján jegyezte be, és kérte az érvénytelen bejegyzések törlését és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítását. Az alperesek a kereset elutasítását kérték; az alperes anyja azonban rövidesen meghalt, így a per ezután már csak jogutódjával - az alperessel szemben folytatódott. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a perbeli ingatlanra a tulajdonjogot az alperes anyja és az alperes javára a földhivatal érvénytelen okiratok alapján jegyezte be. Elrendelte az eredeti állapot helyreállítását, és megkereste a földhivatalt, hogy a felperes tulajdonjogát jegyezze vissza. ítéletének indokolásában kifejtette, a perben beszerzett írásszakértői véleményekből kétséget kizáróan megállapítható, hogy az 1991. szeptember 29- én keltezett okiraton mind a felperes, mind az alperes anyjának az aláírása, az 1991. november 30- án kelt okiraton pedig az alperes anyjának az aláírása hamisítvány. Miután az adásvételi szerződés érvényességéhez a Ptk. 365. §-ának (3) bekezdése értelmében annak írásba foglalása szükséges, 77