Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel a jogügylet egyidejű írásba foglalása céljából készült, ennélfogva a felperest nem érte joghátrány azáltal, hogy ezt a jegyzőkönyvet nem írta alá. Végül megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Ptk. 4. §-ának (4) bekezdésének az a felelősségi szabálya pedig, hogy polgári jogviszonyukban saját felróható magatartására, előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat, nem szolgálhat alapul a kötelező alakiság megsértésével kötött szerződés Ptk. 237. §-ának (2) bekezdése szerinti érvényessé nyilvánításához, miután erre - rendkívül kivételes esetekben is - csak akkor van lehetőség, ha a feleknek mind a szerződéskötési, mind a teljesítési készsége fennáll. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet hatályában fenntartotta (LB. Pfv. VI. 22 670/1994. sz.). Szerződési akarat hiányában szerződés nem jön létre. Az alperes 1991. október 7-én nyújtotta be a földhivatalhoz az 1991. szeptember 29. napjával keltezett - eredeti közjegyzői tanúsítvánnyal ellátott okiratról készült fénymásolatot, mely szerint a felperestől 4 950 000 forint vételárért anyja megvásárolta a perbeli kétlakásos ingatlant. Ezt követően 1991. december 6-án az alperes benyújtotta a földhivatalhoz az 1991. november 30. napjával keltezett adásvételi szerződést, mely szerint az anyjától ugyancsak 4 950 000 forint vételárért a fentebb körülírt ingatlant megvásárolta. A földhivatal az 76