Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel bek.], illetve az alperesek voltak azok, akik megtévesztéssel rávették a szerződés aláírására [Ptk. 210. § (4) bek.]. A felperes azonban ezt nem tudta bizonyítani. A szerződés színleltsége sem állapítható meg, mert a felek akarata nem irányult arra, hogy szerződési nyilatkozatuknak megfelelő szerződést ne kössék meg. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte a szerződés hatálytalanságának megállapítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a bizonyítékok téves mérlegelésével állapította meg a Ptk. 210. §-ának (1) és (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából lényeges tényállást, mert szerinte a jogügylet tárgyában tévedésben volt. A Ptk. 365. §-ának (1) bekezdését pedig az ítélet azért sérti, mert ő az alperesektől nem kapott vételárat. Az alperesek a jogerős ítélet hatályban tartását kérték. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A másodfokú bíróság a tényállást a Pp. 206. §-a (1) bekezdésének megfelelően a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján, a bizonyítékoknak a maguk összességében való okszerű mérlegelése alapján, iratellenesség nélkül állapította meg. Mérlegelési körébe vonta azt a tényt is, hogy a szerződés nem csupán az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéshez szükséges adatokat (tulajdoni lap száma, helyrajzi száma) tartalmazza, hanem megjelöli az eladott lakóház pontos címét is. A bizonyítékok okszerű mérlegelését támadó felülvizsgálati kérelem nem ad alapot jogszabálysértés megállapítására. 72