Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel se lezárult - azaz a jelen esetben a kezelői jog át­adása a felperes részéről megtörtént - annak elle­nére, hogy a másik fél teljesítésével összefüggés­ben még a felek között fennáll a jogviszony, létezik jogosultság és kötelezettség. Ilyen körülmények között a szerződés módosítására akkor sem kerül­hetne sor, ha a további feltételek - a változás, illet­ve a felperes érdeksérelme - fennállanának, ezért a bíróság ezeket már nem vizsgálta. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, amelyben az ítélet megváltoztatásával az eredeti kereseti ké­relemnek megfelelő döntés meghozatalát kérte. Fellebbezése indokaként hivatkozott arra, hogy a korábbi perben a bíróság a szerződés semmisségét állapította meg kényszer miatt, de nem vonta le annak jogkövetkezményeit. Álláspontja szerint té­ves az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a szerződés nem jelent tartós jogviszonyt. Megismételte azt az első fokú eljárásban tett elő­adását, hogy az alperes vagyonának eladásával olyan helyzetbe hozta magát, ami miatt nem képes a szerződésben vállalt kötelezettségének eleget ten­ni, s mindez a szerződés módosítását indokolja. Az alperes ellenkérelme az elsőfokú bíróság íté­letének helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a felperes módosított kere­sete alapján a szerződésmódosításnak a Ptk. 241. §-ában meghatározott feltételei fennállását vizsgál­ta. A felperes keresetmódosításakor nem tartotta fenn azt az eredeti kereseti kérelmét, mely a meg­kötött szerződés érvénytelenségének megállapítá­sára vonatkozott. A Pp. 247. §-ának (1) bekezdése 69

Next

/
Thumbnails
Contents