Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel fellebbezését. Az elsőfokú bíróság ítélete, a perkölt­ség mértéke tekintetében indokolást nem tartalmaz. A Pp. 75. §-ának (1) bekezdése értelmében per­költség - a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve mindaz a költség, ami a felek célsze­rű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (előzetes tudakozódás és levelezés költsége, eljá­rási, meghatalmazási és egyéb illeték, tanú és szak­értői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tár­gyalás és szemle költsége stb.). A(2) bekezdés sze­rint a perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd készkiadásait és munkadíját is. A Pp. 79. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bíróság a perköltség összegét a fél által elő­adott és a szükséghez képest igazolt adatok figye­lembevételével állapítja meg. A fél javára az általa felszámítottnál több perköltséget nem lehet megál­lapítani. Ha a fél a költségeket nem számította fel, vagy nem igazolta, a bíróság a perköltséget a per egyéb adatai alapján hivatalból határozza meg. A felperes 300 000 forint eljárási illetéket előle­gezett. Az elsőfokú bíróság előtt három tárgyalá­son vett részt, az alperessel egy peren kívüli egyez­tetést tartott, és a keresetlevélen felül egy előké­szítő iratot és egy rövid beadványt szerkesztett. A felperes az általa beszerzett szakértői vélemény költségeit nem igazolta, illetőleg nem számította fel. A bíróság által megállapítható ügyvédi költsé­gekről szóló 12/1991. (XI. 29.) ÍM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az elsőfokú bírósági eljárásban a bíróság polgári peres ügyben 65

Next

/
Thumbnails
Contents