Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel fellebbezését. Az elsőfokú bíróság ítélete, a perköltség mértéke tekintetében indokolást nem tartalmaz. A Pp. 75. §-ának (1) bekezdése értelmében perköltség - a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (előzetes tudakozódás és levelezés költsége, eljárási, meghatalmazási és egyéb illeték, tanú és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.). A(2) bekezdés szerint a perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd készkiadásait és munkadíját is. A Pp. 79. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bíróság a perköltség összegét a fél által előadott és a szükséghez képest igazolt adatok figyelembevételével állapítja meg. A fél javára az általa felszámítottnál több perköltséget nem lehet megállapítani. Ha a fél a költségeket nem számította fel, vagy nem igazolta, a bíróság a perköltséget a per egyéb adatai alapján hivatalból határozza meg. A felperes 300 000 forint eljárási illetéket előlegezett. Az elsőfokú bíróság előtt három tárgyaláson vett részt, az alperessel egy peren kívüli egyeztetést tartott, és a keresetlevélen felül egy előkészítő iratot és egy rövid beadványt szerkesztett. A felperes az általa beszerzett szakértői vélemény költségeit nem igazolta, illetőleg nem számította fel. A bíróság által megállapítható ügyvédi költségekről szóló 12/1991. (XI. 29.) ÍM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az elsőfokú bírósági eljárásban a bíróság polgári peres ügyben 65