Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel vonatkozóan módosították, a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése értelmében az alperest terhelte. Az írásba foglalt szerződés nem erősíti meg az alperes azon állítását, hogy az áfa megfizetésére a felperes későbbi határidőt biztosított volna, vagy annak későbbi megfizetését feltételhez kötötte. A tanúként kihallgatott P.-né Á. [., a felperes ügyvezető igazgatója tanúvallomásában az erre vonatkozó szóbeli megállapodást határozottan tagadta. A megállapodás hiányát erősíti meg az a körülmény is, hogy a perbeli követelésre benyújtott háromrendbeli inkasszóra a bank nem az alperes kifogására, hanem fedezethiányra hivatkozással nem teljesített, valamint hogy a per előtti, a teljesítésre vonatkozó felperesi felszólításra az alperes nem is válaszolt, jóllehet az áfa későbbi megfizetésére vonatkozó megállapodás esetén nyilvánvalóan hangsúlyozta volna, hogy a tartozása még nem vált esedékessé. A felek ügyvezetői közötti véletlenszerű találkozások alkalmával merült fel, hogy az alperesnek fizetési nehézségei vannak, emiatt azonban a szerződéstől eltérő teljesítési határidőre irányuló fizetési haladék tárgyában tárgyalás és főként megállapodás nem volt. Az alperes ennek időpontját, körülményeit, pontos tartalmát megjelölni sem tudta, így erre vonatkozóan a már kihallgatott tanú vallomása és az okirati bizonyítékok ellenében felajánlott - feltehetően érdekelt - tanú vallomása a tényállás megváltoztatására és állítása bizonyítására nem lenne alkalmas. Emiatt a másodfokú bíróság annak elrendelését mellőzte. Az alperes fellebbezése annyiban alapos, hogy egybehangzó szerződési akaratnyilatkozatuk sze63