Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel lembe csak ettől az időponttól kezdve esett. Kamat emiatt a Ptk. 301. §-ának( 1) bekezdése alapján csak ettől az időponttól jár. A felperes nem esett azáltal jogosulti késedelembe [Ptk. 302. § b) pontja], hogy a vételár részét képező áfát nem különítette el az egységesen megjelölt vételáron belül az épület mint a tv. 6. §-a (2) bekezdése szerinti termék után járó áfára, hanem a teljes ingatlanérték után számította azt. Ez csupán azt eredményezte, hogy a felek között vita keletkezett a vételárhátralék mértéke tekintetében. A felek közötti adásvételi szerződés alapján a ténylegesen fizetendő vételárrészlet (az áfa) a kiállított számla szerinti időpontban vált esedékessé. A felek a vételár részévé a törvényes mértékű áfát tették, a vételárat közösen alakították ki, a lelek és a felépítmény értékét az alperesnek is ismernie kellett, a téves számlázás tehát nem jogosította fel az alperest arra, hogy az áfa teljes összegét visszatartsa. A vételár részét képező áfa megfizetésére adott fizetési haladék vagy részletfizetés engedélyezése a felek polgári jogviszonyában nem ütközik jogszabályba, hiszen abban mint teljesítési módban és határidőben a felek - tiltó rendelkezés hiányában szabadon állapodhatnak meg [Ptk. 200. § (1) bekezdése]. A feleknek ez a megállapodása annak ellenére, hogy az adásvételi szerződés ingatlanra vonatkozik, szóban is történhet, mert azon tartalmi kellékek körén kívül esik, amelyeknek írásba foglalását az ingatlanra vonatkozó szerződés esetében a törvény feltétlenül megkívánja. Annak bizonyítása, hogy a felek a szerződést a vételár részét képező áfa teljesítési határidejére 62