Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel tett volna az általános forgalmi adót megállapítani. Emiatt a telek és az épület értékét külön kellett volna a felperesnek számításba vennie, és csupán az épület értéke után meghatároznia az azt terhelő általános forgalmi adót. A felperes azonban a részére kiállított számlájában ilyen elkülönítetten nem jelölte meg az épület után járó általános forgalmi adót, emiatt az alperes nincs fizetési késedelemben. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében a perköltség tárgyában előterjesztett fellebbezését fenntartva, egyebekben az ítélet helybenhagyását kérte. Mind a felperes, mind az alperes fellebbezése részben, az alábbiak szerint alapos. A felperes az általános forgalmi adóról szóló tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint adóalany, mert az 1988. évi VI. tv. 155. §-ának (1) bekezdésében megjelölt gazdasági társaság fogalmi körébe tartozik. Közte és az állam között az általános forgalmi adó fizetése tekintetében a perbeli ingatlan értékesítésével államigazgatási jogviszony keletkezett. Az 1991. február 6-án kiállított számla időpontjában a hivatkozott törvény 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti adófizetési kötelezettsége beállt. E kötelezettség a felperest attól függetlenül terheli, hogy az alperes a vételárat és benne az áthárított áfát kiegyenlítette-e vagy sem. A felek közötti jogvita eldöntése szempontjából azonban nem ennek az államigazgatási jogviszonynak - s eszerint a felperes áfa-fizetési kötelezettsége beállta időpontjának - hanem, a felek közötti •polgári jogviszonynak van jelentősége. A Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése szerint a felek akaratá60