Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel volna. Álláspontja szerint azonban, amennyiben ilyen szerződést kiegészítő megállapodás született, az mindenképpen jogszabályba ütköző és semmis lett volna. A felperes szabályszerűen járt el akkor, amikor a nettó vételárat és külön rovatban az áfát is feltüntette számlájában, ez mindenben megfelel a tv. 10. számú mellékletének h) és j) pontjában foglalt előírásoknak. A felperes által szabályszerűen kitöltött lejárati határidővel megjelölt számla kiegyenlítése elől az alperes jóhiszemű eljárás esetében semmilyen jogcímen nem zárkózhat el. Az ítélet ellen mind a felperes, mind az alperes fellebbezést nyújtott be. A felperes fellebbezésében az ítélet részbeni megváltoztatásával a perköltség felemelését kérte a perérték 2,5%-át kitevő összegre. Az alperes pedig a fellebbezésében kétirányú kérelmet terjesztett elő, részben az ítélet megváltoztatásával a kereseti kérelem időelőttisége miatt a per megszüntetését kérte; másodlagos kérelme az ítélet hatályon kívül helyezésére, az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára irányult. Fellebbezésének indoka szerint - az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett jogi állásponttól eltérően - a részletfizetésre vagy a fizetési haladékra irányuló megállapodás nem tilos. Állította, hogy ilyen megállapodás szóban jött létre a felek között, melyre vonatkozóan az abban részt vevők tanúkénti kihallgatását kérte. Ezen túlmenően hivatkozott arra, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény 1. §-ának a) pontja alapján csak a termékértékesítés áfa-köteles, a Központi Statisztikai Hivatal a földet termékként nem ismeri el, ezért az 1081 m2 telekre nem lehe59