Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel 300 000 forint eljárási illetéket és 30 000 forint ügyvédi munkadíjat mint perköltséget. ítéletében tényként állapította meg, hogy a peres felek 1991. február 4-én előszerződést, majd ezt követően február 6-án adásvételi szerződést kötöttek, melynek értelmében az alperes mint vevő 160 millió forint + 25% áfa ellenérték fejében megvásárolta Budapesten a B. u. 4. szám alatt levő ingatlant a felperestől. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján a felperes ezen a napon birtokba is lépett. A fizetési feltételek tekintetében abban állapodtak meg a felek, hogy 20 millió forint részellenértéket az alperes a szerződés végleges megkötésekor készpénzben teljesít, további 140 millió forint vételárra vonatkozóan pedig a felperesi kft. egyik tagjával hitelszerződést köt az alperes. A nettó vételár kiegyenlítése megtörtént, azonban az 1991. február 6-i számlán február 19-i lejárati határidővel megjelölt 40 000 000 forint áfát az alperes nem rendezte, a késedelmi kamattal növelt összeggel benyújtott háromrendbeli inkasszót az alperes számlavezető bankja fedezethiányra hivatkozással visszaküldte. A felperes írásbeli felszólítására pedig az alperes nem válaszolt. A felperes keresetét a többször módosított 1989. évi XL. tv. (a továbbiakban: tv.) 20. §-a (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozással terjesztette elő, melyet az elsőfokú bíróság megalapozottnak talált. Megállapította, hogy az alperes indokolatlan fizetési késedelemben van, nem bizonyította ugyanis, hogy az áfa tekintetében az írásbeli szerződésben meghatározott teljesítési határidőtől eltérő későbbi teljesítési határidőben a felperessel megállapodott 58