Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel tése feltételének tekintette, és a szóban levő nyilat­kozatok - szemben a felülvizsgálati kérelemben foglalt okfejtéssel - semmiképpen sem értelmez­hetők az alperes ajánlati kötöttsége Ptk. 211. §-ának (2) bekezdése szerinti meghosszabbításának. így az alperes tulajdonjog átruházását célzó akaratnyilvá­nításának írásba foglalása esetében sem állapíthat­ta volna meg a bíróság a szerződés létrejöttét, mert az utolsóként 1990. május 11-én - jelenlévők kö­zött - tett ajánlatot a felperesnek nyomban írásban el kellett volna fogadnia, s miután ezt elmulasztot­ta az alperes ajánlati kötöttsége még azon a napon megszűnt. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (LB. Pfv. VI. 21 128/1995. sz.J I. Ha a felek az adásvételi szerződésben a vétel­árat az áfa feltüntetésével határozzák meg, ez esetben a vételárral az áfa is esedékessé válik. Nem eredményez jogosulti késedelmet - s en­nek megfelelően nem érinti a kötelezett kése­delmi kamatfizetési kötelezettségét -, ha a jo­gosult a számlájában az áfa megfizetésére ké­sőbbi időpontot jelöl meg. II. Ingatlan adásvétele esetén a fizetési hala­dékra, illetőleg a részletfizetés engedélyezésére vonatkozó megállapodás szóban is köthető. Az elsőfokú bíróság ítéletével arra kötelezte az al­perest, hogy a felperesnek 15 nap alatt fizessen meg 40 000 000 forintot, ez után 44%-os kamatot. 57

Next

/
Thumbnails
Contents