Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel ban írásban el kellett volna fogadnia. Miután ilyen alakban a felperes elfogadó nyilatkozatot nem tett, ajánlati kötöttsége alól az 1. r. alperes szabadult. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és a kereseti kérelme szerinti döntés meghozatala végett - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben előadta, hogy a vételárrészletek átvételekor kiállított okiratokban az I. r. alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy teljes vételár kifizetéskor az adásvételi szerződést megköti, e nyilatkozatával a Ptk. 211. §-ának (2) bekezdése szerint meghatározta az ajánlati kötöttségének idejét is. Jogszabályt sértett tehát a bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy elfogadó nyilatkozatát legkésőbb 1990. május 11-én meg kellett volna tennie. Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Ptk. 365. §-ának (3) bekezdése értelmében ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges, tehát ingatlan átruházását célzó ajánlattétel is csak írásban történhet. A perbeli esetben a vételárrészletek átvételét igazoló okiratok - miként azt a jogerős ítélet helytállóan kifejti - nem tartalmazzák egyértelműen az eladó tulajdonjog átruházására irányuló akaratnyilvánítását, ennélfogva az 1. r. alperes írásbeli nyilatkozatai sem minősülnek jogi értelemben vett ajánlatnak. Az 1990. február 28-án és április 29-én kiállított elismervények szövegezéséből pedig az következik, hogy a teljes vételár előzetes megfizetését az I. r. alperes az adásvételi szerződés megkö56