Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel engedélyt addig megszerzi. Az utolsóként említett részlet megfizetése után a felek között vita keletkezett, majd 1990. június 12-én az I. r. alperes írásban felszólította a felperest az általa addig teljesített 4 400 000 forint visszavételére és az ingatlan kiürítésére. E felszólításnak a felperes nem tett eleget, ellenben az 1990. február 21 -i kelettel az I. r. alperes által kiállított elismervényre 1990. június 16-án rávezette a következő nyilatkozatot: „A fenti ingatlant 5 000 000 Forintért megvásároltam." Ezt követően a felperes az adásvételi szerződés jóváhagyása iránt kérelmet nyújtott be a gyámhatósághoz; kérelmét azonban a gyámhatóság elutasította. A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. r. alperessel érvényes adásvételi szerződést kötött, kérte továbbá, hogy a bíróság ítéletével pótolja az I. r. alperes azon nyilatkozatát, amely szerint a II. r. alperes törvényes képviselőjeként kéri a gyámhatóságtól az adásvételi szerződés jóváhagyását. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította, ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az [. r. alperes írásba foglalt jognyilatkozatai tartalmazzák az eladó és a vevő személyének, az adásvétel tárgyának és a vételárnak a megjelölését. Az okiratokból azonban hiányzik a tulajdonjog átruházását célzó - a XXV. számú PED által megkívánt - kifejezett akaratnyilvánítás. Mindezen túlmenően az I. r. alperes május 11-i „ajánlatát" a vételárrész átvételekor a felperes jelenlétében tette meg; ennek megfelelően azt a felperesnek nyom55