Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel Az alperesek ellenkérelmükben a támadott határozat hatályban tartását kérték. Vitatták a felülvizsgálati kérelemben kifejtett jogi álláspont helyességét. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A jogerős részítéletben kifejtett indokra tekintettel megalapozottan és jogszerűen állapította meg - a Legfelsőbb Bíróság XXV. számú Polgári Elvi Döntése megfelelő értelmezésével - mindkét fokú bíróság azt, hogy a felperes által bemutatott elismervények nem alkalmasak a perbeli ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvényességének megállapítására [Ptk. 218. § (1) bek., 365. § (1) bek. és (3) bek.]. A felülvizsgálati kérelemben kifejtett értelmezéssel szemben a hivatkozott polgári elvi döntés iránymutatása szerint az a körülmény, hogy a felek a szerződésben a közöttük létrejött megállapodás valódi tartalmától eltérően tüntetik fel az eladott ingatlan vételárát, nem érinti a szerződés érvényességét, a jelen esetben nem vehető figyelembe. A peres felek között nem volt vitás ugyanis az, hogy az ingatlan vételára tekintetében szóban úgy állapodtak meg: a felperes 400 000 forintot fog fizetni. Nem merült fel a perben arra vonatkozó adat, hogy bármely okból szándékukban állt volna a vételárnak a megállapodásuktól eltérő összegben történő feltüntetése. Az elismervényekben foglaltak alapvető hiányossága - ami nélkül a vételi szerződés írásba foglalásáról nem lehet szó - az, hogy nem állapítható meg a vételár összege, csak az, hogy „ vételár fejében " esetenként milyen összegű pénzfizetés történt. Ennek az elemnek a hiánya önma53