Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel a másodfokú bíróság alaptalannak talált. A másodfokú bíróság részítéletet hozott, amellyel a felperes keresetét elutasító rendelkezést helybenhagyta, ezt meghaladóan azonban az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó részében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróság az érdemi döntését arra alapította, hogy nem tévedett az elsőfokú bíróság amikor a felperes által becsatolt elismervények tartalmát nem találta alkalmasnak a felperes tulajdonszerzése adásvétel jogcímén történő megállapítására, mivel az okiratokban foglaltak az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló érvényes szerződés tartalmi követelményeit nem elégítik ki. Kétségtelen ugyan, hogy az elismervények együttesen tartalmazzák az ingatlannak a megjelölését, részben az ellenszolgáltatást, a felek személyét, nem tűnik ki azonban abból a felperes vételre irányuló akaratnyilatkozata, amit sem a birtokba lépés, sem a vételárfizetés nem pótolhat. A másodfokú bíróság részítélete ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A kérelem arra irányult, hogy a bíróság a jogerős ítélet támadott rendelkezésének hatályon kívül helyezésével állapítsa meg, hogy a felek között érvényes adásvételi szerződés jött létre. Érvelése szerint az a körülmény, hogy az elismervényekben együttesen sem került feltüntetésre az az összeg, amennyi a felek szóbeli megállapodása szerinti vételár volt, a Legfelsőbb Bíróság XXV. számú Polgári Elvi Döntése megfelelő értelmezéséből következően nem zárja ki a szerződés érvényes létrejöttét. 52