Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel egyes különös nemei Az elővásárlásra nyitva álló időn belül a fel­peres és az ]. r. alperes 1995. július 26-án megál­lapodást írt alá. Eszerint a jelen per felperese meghízza a jelen per I. r. alperesét, hogy vegye meg az E. Kft. vételre felkínált üzletrészét, mely­nek a megvásárlásához szükséges forrásokat és pénzügyi fedezetet a felperes biztosítja, az [. r. alperes pedig vállalta ezen üzletrész apportálását az R. Kft.-be. Az l. r. alperes a fenti megállapo­dásban foglaltaknak megfelelően 1995 július 26-án a 11. r. alperesnek bejelentette, hogy él a többször módosított 1988. évi VI. törvény (Gt.) 171. §-a szerinti elővásárlási jogával. Ugyanezen a napon a II. r. alperes tájékoztatta az I. r. alperest, hogy üzletrész-átruházási szándékától eláll, mi­vel a szerződésben vállalt azon kötelezettségé­nek, hogy a kukorica-feldolgozó gépsort az E. Kft. tulajdonába adja, nem tud eleget tenni. A felperes a keresetében azt kérte, hogy köte­lezze a bíróság az alpereseket a szerződés telje­sítésére. Az alperesek a kereset elutasítását, a felperes­nek perköltségben való marasztalását kérték. A II. r. alperes szerint az elővásárlási jog gyakorlá­sának a szabályait sértették meg, ugyanis az I. r. alperes nem a saját maga érdekében élt az elővá­sárlási jogával, így az adásvételi szerződés a Ptk. 373. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra tekin­tettel nem jött létre. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetéi el­utasította. Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság kifejtette, az I. r. alperest elővásárlási jog illette meg a II. r. alperes által eladni kívánt 272

Next

/
Thumbnails
Contents