Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel egyes különös nemei sára történő felhívás nem tartalmazta, hogy az adásvételi szerződés a 1V.-V. r. alperesek javára 2010. január 9. napjáig fennálló haszonélvezeti jogot érinti-e. Nem tartalmazott a felhívás tájékoztatót arról sem, hogy az ingatlanban lakó bérlő a szerződés megkötése után bentmarad-e az ingatlanban, vagy pedig az adásvétel beköltözhető állapotban történik. Hivatkozott arra is, hogy az 1994. február 16-i tárgyaláson csak egyezségi ajánlatként nyilatkozott úgy, hogy 2 300 000 forintért hajlandó a 111. r. alperes tulajdoni részilletőségét megvásárolni, ez azonban nem azt jelentette, hogy maximum ilyen összeget tud, illetve hajlandó a III. r. alperesnek a tulajdoni illetősége fejében - elővásárlási joga gyakorlása esetén - megfizetni. Nyilatkozatát ezért a másodfokú bíróság a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében írt szabályt sértve tekintette olyan tartalmú nyilatkozatnak, mely szerint maximum 2 300 000 forintért hajlandó a III. r. alperes tulajdoni illetősége megvásárlására. Hivatkozott arra is, hogy a földhivatali bejegyzéssel kapcsolatos közigazgatási perben a H. Megyei Bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a III. r. alperes a vételi ajánlatot vele teljes terjedelmében szabályszerűen soha sem közölte. Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem törvénysértő. A Ptk. 145. §-ának (2) bekezdése szerint a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulaj267