Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel egyes különös nemei re, amelynek alapján az alperes az átruházott berendezés vételárát köteles megfizetni. Az elsődleges kereseti kérelem jogalapja tekintetében a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint abból kell kiindulni, hogy a próbára vétel „tényleges" adásvételi szerződés, amelyet a felek feltétellel kötnek meg. A vevő egyoldalú jognyilatkozata valójában az adásvételi szerződés felfüggesztő, halasztó hatályú feltétele (Ptk. 228. §). A Ptk. 371. §-ában foglaltak tehát csak akkor érvényesülhetnek, ha a felek között az adásvételi szerződés ténylegesen a feltétel kikötése mellett létrejött. Az adásvételi szerződés létrejöttéhez a Ptk. 365. §-a és a Ptk. 205. §-a értelmében a feleknek a lényeges kérdésekben való megállapodása, erre vonatkozó szerződési akaratuk kölcsönös és egybehangzó kifejezése szükséges. Adásvételi szerződés esetén a szerződési akaratnak a tulajdonjog átruházására kell irányulnia, szerződési akarat hiányában viszont a szerződés létrejötte nem állapítható meg. A per eddigi adatai alapján azonban nem állapítható meg, hogy a felek adásvételi szerződést kötöttek. A jogügylettel kapcsolatos tárgyalások folyamán elhangzottakra elsősorban az alperes által 1989. július 19-én megküldött telex tartalmából lehet következtetni. Ebben az alperes akként nyilatkozott, hogy amennyiben a próbaüzem alatt a berendezések megfelelően üzemelnek, úgy azokra „vásárlási igényjogosultságot" jelent be. A perben beszerzett további bizonyítékokra, így a felperes ügyintézőjének tanúvallomására, valamint az írásbeli szerződéstervezet 238