Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel egyes különös nemei ges kereseti kérelemnek helyt adva az alperest 786 250 Ft vételár, ennek 1989. november 2-től a kifizetésig számított évi 20%-os késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a perben lefolytatott bizonyítás alapján az volt megállapítható, hogy az alperes igazgatója a b.-i Állami Gazdaság ér­demi ügyintézésre jogosult tisztségviselője is volt. A felperessel a tárgyalásokat ő folytatta le, az 1989. július 19-én feladott telexe alapján meg­állapítható volt a tárgyalások lényege, a gép tí­pusa, a próba időtartama és az az egyértelmű nyilatkozat, hogy a próbaidő leteltével az alpe­res vételi szándékot jelent be. Erre figyelemmel a három hónapos próbaidő 1989. november 2-án lejárt, ezen időpontig az alperes a szerződés meg­kötéséről nem tett nyilatkozatot. A Ptk. 371. íj­ának (3) bekezdése szerint a nyilatkozat elmu­lasztásával a szerződés hatályossá vált, a gép tu­lajdonjoga az alperesre átszállt, és a vételár a Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése szerint a felperest meg­illeti. Tekintettel arra, hogy az elsődleges kereseti kérelem alapos volt, az elsőfokú bíróság a másod­lagos kereseti kérelmet érdemben nem vizsgálta. Az első fokú ítélet ellen az alperes élt felleb­bezéssel, amelyben a kereset elutasítását kérte. A fellebbezés indokolása szerint az elsőfokú bíró­ság a tényállást részben tévesen állapította meg, és ezáltal téves következtetésre jutott. Az alpe­res igazgatója sem a perbeli időszakban, sem pedig máskor nem állt alkalmazási jogviszony­ban a b.-i Állami Gazdasággal, jognyilatkozatot csak a saját vállalata tekintetében tehetett. A he­236

Next

/
Thumbnails
Contents