Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság sodfokú bíróság azért nem állapította meg mégsem, mert a 370. § (1) és (2) bekezdése szerinti szavatossági jogok gyakorlását a pert megelőzően a felek már eredménytelenül megkísérelték. A felperesnek a megismételt eljárás során a Ptk. 370. §-ának (3) bekezdése alapján előterjesztett részleges elállási jogára alapított kárigényét azért találta alaptalannak, mivel részleges elállásnak adott esetben nem volt helye, a szerződést megkötésének idejére visszaható hatállyal már nem lehetett felbontani. A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy ezt a helyzetet a felperes azzal idézte elő, hogy a vitás területet elidegenítette. A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő az ítélet hatályon kívül helyezése és kereseti kérelmének helyt adó ítélet hozatala érdekében. A jogerős ítélet ténymegállapítását megalapozatlannak állította bérleti jogviszonyának időtartamára vonatkozóan. Előadta, hogy - az alperes használati jogának fenntartása folytán - 1990. december 31-ig volt bérlője a perbeli ingatlanoknak. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a Ptk. 361. §-ának (1) bekezdése, illetőleg 370. §-ának (3) bekezdése megsértésével mellőzte az alperes marasztalását. Ez utóbbi körében vitatta, hogy az eredeti állapot már nem lenne helyreállítható. A megismételt eljárásban tett elállást bejelentő nyilatkozatára hivatkozott, melyet a vevő (P. A.) tudomásul vett. A birtokállapotot azért nem kellett helyreállítani, mert a perbeli területnek soha nem vált a felperes a birtokosává. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem ter224