Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság jesztett elő. A felek hozzájárultak a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson kívül történő elbírálásához. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az elsőfokú bíróság - a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyező végzésében foglalt iránymutatásnak megfelelően - a lehetséges és a végzésben megjelölt bizonyítást teljes körben lefolytatta. A bizonyítékokat összességükben okszerűen, logikai ellentmondástól mentesen mérlegelte, mérlegelésének eredményéről ítéletének indokolásában megfelelően számot adott. A hibamentes mérlegelés alapján megállapított megalapozott - tényállásból a per érdemét illetően helyesen következtetett arra, hogy a felperes fizikailag pontosan meghatározható és a felek által a szerződéskötéskor meg is határozott ingatlan birtokát szerezte meg, és az alperesnek a tényleges használat ellenértékeként kikötött bérleti díjat fizette meg. Ezért a Ptk. 361. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogalap nélküli gazdagodás szabályai a perbeli esetben a felperes javára nem voltak alkalmazhatók. A Ptk. 370. §-ának (3) bekezdésre alapított felperesi kárigénnyel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság - az alábbi kiegészítéssel - egyetértett a másodfokú bíróság jogi álláspontjával. A peradatok szerint a felperes által a perbeli adásvételi szerződéssel megvásárolt ingatlanok megosztása és kialakítása folytán keletkezett 0101/6. hrsz.-ú ingatlant az A. Rt., míg a 0101/8. hrsz.-ú ingatlant P. A. magánszemély vásárolta meg. Ez utóbbi ingatlan elidegenítésével - amennyiben az nem tulajdonjog-fenntartással történt, amelyre semmi225