Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság szavatossági jogok pedig azért nem illetik meg, mivel az alperes nem vállalt jótállást a korlátozástól mentes tulajdonszerzésért. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett annak megváltoztatása és keresetének helyt adó ítélet hozatala érdekében. Fellebbezésében a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyező végzésében foglaltakra, illetve a szerződés szövegére utalt. A másodfokú bíróság ítéletével az első fokú ítéletet helybenhagyta. A lefolytatott bizonyítás alapján az elsőfokú bírósággal egyezően arra a következtetésre jutott, hogy a bérlet tárgyát a felek a szerződéskötéskor fizikai határvonalai alapján: a 85-ös főút és a régi Bécsi út által határolt és az ÁFÉSZ tulajdonában álló területtől kerítéssel elválasztott területként határozták meg. Ennek figyelembevételével állapították meg a bérleti díjat, melynek során a négyzetméterenkénti díjtételnek nem volt szerepe. Az adásvételi szerződés megkötésével a bérleti szerződés megszűnt. A felperes tulajdonszerzését követően derült ki, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerinti terület áthúzódik a kerítésen túlra. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az áthúzódó területre a bérleti jogviszony tartama alatt a felperes tartozatlanul bérleti díjat nem fizetett, és az alperest a Ptk. 424. §-ának (2) bekezdése szerinti jogszavatosság sem terhelte. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban az adásvételi szerződéssel a felperes megszerezte a teljes 1 ha 5714 négyzetméter térmértékű ingatlan tulajdonjogát. A Ptk. 370. §-a alapján az alperes helytállási kötelezettségét a má223