Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogsza* atosság kentését követelheti. fzek a jogok a vevőt akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a vevő nem kívánja a dolog tehermentesítését. A 370. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nem illetik meg ezek a jogok a vevőt, ha a szerződéskötéskor tudnia kellett: a dolgon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért jótállott. A felperes a keresetében a tulajdon korlátozott voltára tekintettel kártérítési igényt érvényesített. Kártérítés azonban a felperest - a Ptk. 370. §-ának (3) bekezdéséből kitűnően - csak abban az esetben illeti meg, amennyiben a tehermentesítés lehetetlensége, vagy az azzal járó költség aránytalansága folytán eláll a szerződéstől. A felperes a szerződéstől nem álll el, ennélfogva kártérítési nem érvényesíthet. A kártérítés ugyanis az elállás jogkövetkezménye. A felperes kereseti igényének e része ennélfogva nem az elsőfokú bíróság által hivatkozott okból, hanem erre tekintettel lett volna elutasítandó. Ezt megelőzően azonban az elsőfokú bíróságnak a felperest a Pp. 146. §-ának (3) bekezdése alapján figyelmeztetnie kellett volna: nem kívánja-e a keresetet a jogszabályban lehetővé tett egyéb jogokra kiterjeszteni, illetve módosítani, figyelemmel arra is, hogy az adott körülmények között mi az indokolt szavatossági igény. Ez a figyelmeztetés az adott esetben nem történt meg. Emiatt ci megismételi eljárásban lehetővé kell lenni a felperes részére, hogy keresetét megválik